Pro 7 | HunIMIT | STEP | Fiam, őrizd meg mondásaimat és parancsaimat rejtsd el magadnál.

Proverbs 7

1 Fiam, őrizd meg mondásaimat és parancsaimat rejtsd el magadnál. 2 Őrizd meg parancsaimat, hogy élj és tanomat, mint szemeid fényét. 3 Kösd azokat ujjaidra, írjad azokat szíved táblájára. 4 Mondd a bölcsességnek: nővérem vagy, s rokonnak nevezd az értelmességet; 5 hogy megőrizzen idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette beszédjét. 6 Mert házam ablakán, rácsozatomon át tekintettem ki. 7 Ekkor láttam az együgyűek között, észre vettem a fiúk közt egy esztelen ifjút: 8 elhalad az utczán annak szöglete mellett és a házához menő úton lépdel, 9 szürkületkor, a nap estéjén, éj sötétségében és homályban. 10 S íme elejébe egy asszony, parázna ruhájú és álnok szívű; 11 zajongó ő és csapongó, házában nem nyugosznak lábai: 12 egyszer az utczán, másszor piaczokon, minden szöglet mellett leselkedik. 13 Megragadja őt, megcsókolja őt, szemérmetlen arczczal mondja neki: 14 Békeáldozatokkal tartozom, ma megfizettem fogadalmaimat; 15 azért jöttem ki elédbe, hogy fölkeressem színedet, és megtaláltalak. 16 Takarókkal takartam le nyoszolyámat, egyiptomi tarka szövettel; 17 behintettem fekvőhelyemet myrrhával, aloéval s fahéjjal. 18 Jöjj! ittasodjunk szeretettel reggelig, enyelegjünk szerelemben. 19 Mert nincs otthon a férfi, útra ment messzire; 20 a pénzes zacskót kezébe vette, holdtölte napjára fog haza jönni. 21 Elhajlította őt sok rábeszélésével, ajkai simaságával eltántorítja. 22 Megy utána hirtelen, mint ökör, mely a levágásra megyen, s mint békóban fenyítéséhez az oktalan; 23 mígnem nyíl fúrja át máját, a mint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül. 24 Most tehát, fiúk, hallgassatok reám s figyeljetek szájam mondásaira: 25 ne térjen az ő utjaira szíved, ne tévelyegj ösvényein; 26 mert sokan vannak a megöltek, kiket elejtett, és számosak mind a meggyilkoltjai. 27 Az alvilág útjai vannak házában, levisznek a halál kamaráihoz.